Dr. Benedek Pálma

Sok ezer kisgyerek életminőségét és egészségét adta vissza ez elmúlt közel két évtizedben Dr. Benedek Pálma fül-orr-gégész és szomnológus, aki a Róbert Kórházban főként szomnológusi minőségében rendel. 20 éve egyetlen géppel kezdte el vizsgálni az alvási apnoe-ben, az alvásfüggő légzészavarban szenvedő gyerekeket, mára pedig egy országos centrumot épített fel, amelyet már külföldön is jegyeznek.  A főorvosnő tagja az Alvástársaság vezetőségének és rendszeres előadója a nemzetközi gyerek fül-orr-gégészeti kongresszusoknak. Legfontosabb missziójának egy országos hálózat kiépítését tartja, ami lehetővé teszi ennek a súlyos következményekkel járó betegségnek a kiszűrését.

Közgazdász családból származom, így a számokkal mindig jóban voltam. Erős matematika-fizika osztályba jártam végig, de a biológia volt a kedvenc tárgyam. A szüleim természetszeretete ugyanis egész korán belém ívódott. Rengeteget jártuk az erdőket, ahová mindig egy növényhatározóval mentem, s kutattam a fákat, virágokat. Időnként még vadásztam is édesapámmal, aki a helyi vadásztársaság elnöke volt akkoriban. Az ő krónikus betegsége hozta elő bennem az orvos pályához való vonzódást. Arra vágytam kislányként, hogy meggyógyítsam, de hamarabb itt hagyott bennünket. Az elhivatottság pedig megmaradt bennem. Abban éltem, hogy legalább a hozzá hasonló betegeken tudjak majd segíteni.

Az egyetemet végig ebben a szellemben végezte? Tudatosan vagy a véletlennek volt köszönhető, hogy végül mégis a fül-orr-gégészetet választotta?

Már az egyetem végén kifejezetten megtetszett a fül-orr-gégészet, Répássy professzor úr magával ragadóan beszélt róla az előadásain. Mindenképpen olyan szakterületet akartam választani, ahol alkalmam van operálni. A gyakorlatokon láttam, hogy itt milyen sokféle apró mikroszkóppal vagy endoszkóppal végezehető beavatkozásra van lehetőség. Akkor még a fülsebészet érdekelt leginkább. Már hatodévesként az egri kórház fül-orr-gégészeti osztályára jártam ügyelni, bízva egy jó álláslehetőségben. Egy évig dolgoztam Egerben, majd egy konferenciát követően- ahol a középfülgyulladás korokozóiról és terápiáiról tartottam előadást- Katona Gábor professzor elhívott Budapestre a Heim Pál kórházba.

A szerelem a szomnológiával, a meglátni és megszeretni tipikus esete?

Így van! Itt döbbentem rá arra is, hogy a gyerekek gyógyítására születtem. A professzor úr azt szereti, ha mindenki megtalálja a maga számára különösen fontos területet. Talán a harmadik hónapomat töltöttem a kórházban, amikor találkoztam az első apnoe-s kisbetegemmel, akinek köszönhetően végleg elköteleztem magam az alvási légzésproblémák gyógyítása iránt.

Gondolom, pontosan emlékszik a „kisbetegre”…

Ma is látom magam előtt. Dávid, egy nagyon rossz kedvű, végtelenül elesett, sápadt, fátyolos szemű kisfiú volt, akivel már nem tudtak mit kezdeni egy vidéki kórházban. Sajnos elég jelentősen lemaradt a fejlődésben: a csontnövekedése lelassult, és képtelenség volt vele kontaktust teremteni. Az éjszakai légzéskimaradás egy olyan krónikus oxigénhiányhoz vezetett, ami már agyi funkciókat is befolyásolta. Annyira súlyos volt az állapota, hogy a professzorom csak annyit mondott: Pálma, ez az a beteg, aki meghalhat a műtőasztalon. Tudtam, hogy megmentem. Kivettem az orrmanduláit, majd átvittük az intenzív osztályra, ahonnan pár nap múlva már hazamehetett. Aztán pár hét múlva, amikor kontrollra jött hozzám, rá sem ismertem, teljesen megváltozott. Egy kivirult, tiszta szemű, mozgékony fiúcska lett belőle, akivel már jól el tudtam beszélgetni. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem: mindent tudni akarok erről a betegségről.

Ez a betegség akkor még kevéssé volt ismert Magyarországon?

A felnőttek esetében már voltak szakemberek. Akkortájt kezdték el az alvásambulanciát kialakítani a Honvéd kórházban, de a gyerekeknél ez még egy nagyjából feltérképezetlen terület volt. Magát a betegséget: az obstruktív alvási apnoe szindrómát, egyébként még 1976-ban írta le Guillemineault professzor, de idő kellett mire hozzánk is eljutott. A csecsemőkori hirtelen halál vizsgálatát Dr. Czinner Antal végezte a Heim Pál kórház belgyógyászati osztályán. Azonnal felkerestem a professzort, hogy megmutassam neki a betegemet, Dávidot. Egy hosszabb beszélgetés után Czinner doktorral megegyeztünk, hogy a belosztályon lévő poligráf segítségével megkezdjük a légzéskihagyással küzdő, sok esetben horkolós gyerekek kivizsgálását. Itthon elsőként kezdtem el foglalkozni az ilyen problémájú gyerekekkel 2000-ben, a következő hónapokban az összes fellelhető külföldi szakirodalmat elolvastam. A soron lévő kongresszuson már előadást is tartottam a témában, s természetesen Dáviddal példálóztam. Később a tudományos munkámat is a gyerekkori alvási apnoe szindrómából írtam.

Közben pedig egyre több betege lett?

Igen, mivel egyedüli specialistája lettem ennek a területnek, így ennek hamar híre ment.  Muszáj volt egy saját gépet beszereznünk a fül-orr-gége osztályra is. Évek alatt állt össze az alváslabor, ahol megkezdhettem a különféle gyógyítási metódusok kutatását is. Vannak esetek, ahol viszonylag adja magát a megoldás, de új kezelési lehetőségeket is sikerült kialakítanunk.  Ilyen például a rádiófrekvenciás mandulafelezési műtét, amikor a garatmandulának csak azt a részét távolítjuk el, amely akadályát képezi a megfelelő levegőáramlásnak.

Az garatmandula immunrendszeri funkciója pedig ennek köszönhetően megmarad?

Ez sokat segít a műtétek a beavatkozások megtervezésekor.

Egy beavatkozás után minden azonnal rendben működik a beteg gyerekek szervezetében?

Nem egészen. Az is kiderült, hogy a kis páciensek légzőközpontja az oxigénhiány miatt egy picit eltolódik. Ennek következtében, ha megszűnik az elzáródás oka, hirtelen túl sok oxigén kerül a szervezetbe, ami ettől megzavarodik, így nem tudja, hogy mikor kell levegőt venni. Ebben segíteni kell a gyerekeket, nem szabad egy idegig magára hagyni őket. Erre a műtét utáni speciális megfigyelésre egy monitorizálási rendszert dolgoztam ki. Ezzel lett teljes az alvási apnoe szindróma protokollja.

Milyen következményei lehetnek annak, ha nem kezelik ezeket a betegeket? Ha nem annyira súlyos az állapotuk, mint Dávidé volt, elképzelhető, hogy fel sem tűnik fel a szülőknek.

Mivel a gyerekek küzdelme a levegőért éjszaka történik, amikor mindenki alszik, a szülők többnyire csak arra lesznek figyelmesek, hogy néha horkol a gyerek. Éjjel a mellkasi-, hasi légzési segédizmok ugyanis fokozottan dolgoznak, majd egy nagy horkantás jelzi, hogy némileg oldódik az elzáródás, de ezt követően minden kezdődik elölről. Ezek a gyerekek persze nappal fáradtak, fáj a fejük, figyelemzavar, tanulási és beilleszkedési problémákkal küzdenek, de ezt másnak tulajdonítják a szülők. Szomorú, de a folyamatos oxigénhiány miatt akár el is butulhatnak. Sajnos, ha nem kezelik őket, az felnőttkorban magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, tüdő- és szívbetegséghez, sőt súlyosabb esetben felnőttkori hirtelen halálhoz is vezethet.

Tehát nemcsak az életminőségük, de akár az életük is múlhat azon, hogy észreveszik-e a betegséget?

Erről van szó! A gyerekek közel 30 százaléka szenved valamilyen alvási zavarral, s ennek fele obstruktív alvási apnoe szindrómás. Ez hatalmas szám! Egyik misszióm, hogy országos szinten felhívjam a figyelmet az alvászavarokra, s meginduljon végre egy szűrőprogram.  Amikor elkezdtem ezzel a területtel foglalkozni, sokszor megkaptam: mit papolok erről annyit, éjszaka alszunk, az egy passzív dolog és kész, nincs azon mit vizsgálni. Szerencsére ez egy nagyon dinamikusan fejlődő tudományág. Emiatt is nagyon szeretem. Jó dolog a kutatás, s remek érzés, ha valami újat tudok hozzátenni a tudományhoz. Most egy fogorvos kolléganőmmel a fogszabályozás, feltehetően jelentős szerepét vizsgáljuk az alvászavar megoldásában. A fogívek tágítása ugyanis befolyásolhatja az éjszakai levegőáramlást. Látni kell, hogy az alvásmedicina egy jóval komplexebb terület, mint kivenni a mandulát, ahogy ezt sokan gondolják még ma is. Rengeteg nem fül-orr-gégészeti ok is okozhat alvási problémát, ezt mind meg kellett tanulnom, hogy jól működjön az alváslabor.

Itt, a Róbert kórházban hogyan végzi majd az alvásvizsgálatokat?

A gyermek fül- orr- gégész kolléganővel kooperációban dolgozom. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy szükséges éjszakai megfigyelés is, egy otthon használható készülékkel mód van erre. Ez egy kis méretű műszer, amelyet a mellkashoz rögzítünk, s két érzékelővel rendelkezik. Az egyiket a páciens ujjára tesszük, ez a vér oxigén telítettségét méri, míg a másik az orrnyílás elé helyezve az esetleges légzéskimaradásokról és horkolásról ad információt. Ennek eredményét kielemezve már látjuk, hogy merre kell tovább haladnunk.

A pihenés egy ilyen misszió során ismeretlen fogalom az Ön számára?

A külföldi előadások, tanulmányutak nagyon feltöltenek, most épp a Stanford Egyetemre készülök egy pár hétre. Egyébként nagyon vigyázok arra, hogy megfelelő időt töltsek el jó minőségű alvással. Nagyon szeretek sportolni, főleg biciklizni, így hetente minimum háromszor spinningelek, ami remek kondiciót biztosít. A legkellemesebb elfoglaltságom pedig a család, az anyaság. Két csodás lányom van, a férjem pedig egy sürgősségi osztályt vezet, érti és segíti a küldetésemet. Sokat kirándulunk, időnként még vadászunk is a rokonokkal, s ha tehetjük: együtt utazunk a világban.


Vizsgálatok

Közösség

Ne maradjon le semmiről, nézze meg közösségi oldalunkat!

Tovább

Youtube

Videóink.

Tovább
Powered by WEBAPIX
Visszahívást kérek