Krónikus májgyulladás

Krónikus májgyulladás tünetegyüttesről akkor beszélünk, ha a beteg laboratóriumi leletei tartósan, fél évnél hosszabban kórosak, de nem érik el a normális felső határának négyszeresét. Ennek hátterében az áll, hogy valamilyen károsító tényező következtében a májban folyamatos gyulladás zajlik.


A krónikus májgyulladás okai

A betegség okai lényegében megegyeznek az akut májgyulladás kiváltó tényezőivel. Toxinok – leggyakrabban az alkohol, ezen kívül májat károsító, úgynevezett hepatotrop vírusok, autoimmun és anyagcserebetegségek okozzák. A vírusok esetén lényeges különbség, hogy akut hepatitiszt a hepatitisz A, B, C, E valamint az EBV és CMV vírus okoznak, míg krónikus hepatitiszt csak a hepatitisz B és C vírus okoz. A B vírus esetében az akut fertőzéses esetek 5 %-ban, a C vírus esetén 70 %-ban alakul ki krónikus májgyulladás.


Évekig tünetmentes

Nagyon fontos azt tudnunk, hogy a máj hatalmas tartalék kapacitással bír, ezért a krónikus gyulladásos betegségek évekig, akár évtizedekig is tünetmentesek maradhatnak, és ezen idő alatt csak a laboratóriumi leletek utalhatnak a háttérben megbúvó májbetegségre. Azt is fontos kiemelni, hogy a májleletekben észlelt eltérés nagysága egyáltalán nem arányos a májbetegség súlyosságával és veszélyességével. Így például a normális értéket akárcsak másfélszeresen meghaladó GPT érték mögött is akár súlyos májkárosodás állhat. Nehezíti a krónikus májgyulladás felismerését, hogy ugyanilyen leleteket okozhat az úgynevezett szteatózis hepatisz, vagyis a máj elzsírosodása is, amihez pedig csak az esetek 10%-ában társul jelentős gyulladás. A szteatózis hepatisz valójában népbetegség, a lakosság legalább 30 %-át érinti, mivel túlsúly, cukorbetegség, magas vérzsírszint esetén 30-50%-ban alakul ki.

Ahogy az eddigiekből is láthatjuk, a krónikus májgyulladás az esetek túlnyomó részében hosszú évekig tünetek nélkül zajlik. Ezért nagyon fontos, hogy a kóros májfunkciók észlelése esetén mind az orvos, mind a beteg ragaszkodjon az alapos kivizsgáláshoz, akkor is, ha nem érzi betegnek magát és semmilyen panasza sincs.

Az orvostársadalom nagy része egyetért abban, hogy legalább évente szükséges lenne általános vér- és vizeletvizsgálatot végezni mindenkinél, hiszen sok betegségnek csak akkor jelentkeznek tünetei, ha már nagy a baj.


Hajlam vagy kórokozó?

Az esetek többségében különösen túlsúlyos, cukorbeteg, magas koleszterinszintű betegekre és alkoholt rendszeresen fogyasztókra jellemző a krónikus májgyulladás tünetegyüttes. Az esetek kisebb részében mutatható ki vírusfertőzés (hepatitisz B, vagy C ) a háttérben. Öröklött anyagcserezavar, bizonyos gyógyszerek, vegyszerek használata, kábítószer használat is szerepelhet a kiváltó okok között.


Jellegtelen tünetek

Krónikus májgyulladás esetén sajnos évekig, akár évtizedekig nincsenek erőteljes figyelmeztető tünetek, nem fáj a máj, szinte soha nincs komoly sárgaság. Fáradékonyság lehetséges, de ez egyáltalán nem specifikus tünet; hiszen ennek hátterében állhat túlterheltség, bármely más betegség, esetleg maga a kor is indokolhatja – emiatt nem szoktunk hepatológushoz szaladni. Hasfeszülés, lábdagadás, a hasban folyadék megjelenése, viszketés már késői tünetek, májzsugor gyanúját vetik fel. 

A betegségre többnyire úgy derül fény, hogy más betegség diagnózisához kér az orvos laborvizsgálatot, és ott veszik észre a kóros májfunkció értékeket. Ezzel az eredménnyel már érdemes felkeresni gasztroenterológus, hepatológus szakorvosunkat!


Mit csinál az orvos?

A kórelőzmény feltárása valójában egy alapos beszélgetés, melynek során korábbi betegségeinkről, jelenlegi tüneteinkről, életmódunkról, a családtagoknál előfordult betegségekről kérdez az orvos. Ezután a szokásos belgyógyászati fizikális vizsgálat következik: a szív és a tüdő hallgatása, majd a nyirokcsomók és hasi szervek áttapintása. A pontosabb diagnózishoz ultrahang vizsgálat, esetleg más képalkotó vizsgálat is szükséges, valamint újabb laboratóriumi vizsgálatok – vér, vizelet.


Gyógyszeres kezelés

A kezeletlen krónikus májgyulladás tönkreteheti a másjsejteket, hosszú távon májzsugor, májelégtelenség, nemritkán májrák lép fel. Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, melyek lehetővé teszik akár a teljes gyógyulást is. Ezek a gyógyszerek a hepatitisz B vírus esetében megszüntetik a vírus szaporodását, a C vírus esetében pedig még ennél is hatásosabban lényegében véglegesen eltávolítják az a beteg szervezetéből. Az autoimmun májbetegségek nagyobb részében a betegséget gyógyítani, vagy legalábbis lelassítani képesek, míg az anyagcserebetegségek megfelelő kezelésével a szervezetben meglévő genetikai hiba fennállása ellenére a máj tehermentesíthető.

A kezeléssel tehát az esetek nagy részében meg tudjuk szüntetni a kóros folyamatot kiváltó tényezőt, ami után a máj állapota regeneráció révén jelentősen javul, és a beteg életkilátásai ugyanolyanokká válhatnak, mintha nem is lett volna májbetegsége.

Meg kell jegyezni, hogy a krónikus „B” és „C” vírushepatitisz kezelésére alkalmazott gyógyszerek rendkívül drágák, ezért bár az egészségbiztosító azokat ingyen biztosítja a betegek számára, azok rendelését kijelölt hepatológiai centrumokban engedélyezi. Így ha Kórházunkban krónikus „B” vagy „C” hepatitiszt diagnosztizál hepatológusunk, akkor ilyen kijelölt centrumba irányítja tovább a beteget, ahol hozzájuthat ezekhez a speciális gyógyszerekhez.