Koronavírus vizsgálatok

Mindenki azt szeretné, hogy egy orvosi teszt minél hamarabb és minél egyértelműbben állapítsa meg, hogy a vizsgált páciens fertőződött-e egy kórokozóval vagy sem. A fertőzés (infekció) biológiai folyamat, melynek lezajlási ideje van; ezért olyan vizsgálat sajnos nem létezik, mely egy adott pillanatban 100% biztonsággal el tudná dönteni a fertőzöttség tényét. A fertőzés korai szakában a diagnosztikai teszt negatív lehet, és lehet, hogy csak bizonyos idő után mutatja ki az infekció tényét – ezért bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy többször alávessük magunkat a vizsgálatnak.

Hogyan állapítható meg a fertőzöttség?

 

Ezek a vizsgálatok az immunrendszernek a fertőzésre adott válaszát mutatják ki. Az immunrendszer a vírus ellen először IgM típusú, majd később IgG típusú ellenanyagokat termel – a szerológiai tesztek ezen fehérjék kimutatásán alapulnak. A tesztek elvégzése indokolt lehet a tüneteket nem mutató emberek esetében, akik kíváncsiak arra, hogy átestek-e már a fertőzésen, vagy olyanoknál, akiknek korábban voltak tünetei (láz, izomfájdalom, köhögés, rossz közérzet, orrfolyás), de nem került sor PCR alapú koronavírus vizsgálatra (lásd alább).

A szerológiai vizsgálatokon alapuló gyorstesztek a betegség 7-10. napjától képesek kimutatni a fertőzést, ezért sürgős helyzetben nem alkalmazhatók, például a beteg rossz általános állapota, láz, köhögés, fulladás esetén. Ilyen esetben sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról.

Mint általában a szerológiai diagnosztikában, a koronavírus esetében is szükség lehet a vizsgálat megismétlésére, körülbelül 2-4 hét időkülönbséggel. Az egy alkalommal elvégzett szerológiai vizsgálat biztonsági szűrésre, előszűrésre - például egy egészségügyi intézménybe való belépés előtt nem alkalmas; azonban megfelelő időzítéssel a tervezett beavatkozás előtt ismételten elvégzett két negatív eredményű teszt már igen nagy valószínűséggel képes kizárni az infekciót.

A gyorsteszt az ujjbegyből vett egy csepp vérből vizsgálja mind az IgM mind az IgG típusú, specifikusan a koronavírus ellen termelődött ellenanyag jelenlétét. Az eredmény a mintavétel után 10 perccel leolvasható.

 

Polimeráz láncreakción alapuló teszt, mely a vírus egyik részét, az RNS-t mutatja ki. Ez az eljárás akkor alkalmazható, amikor a vírus megtalálható a véráramban és a felső légutak nyálkahártyáján, illetve a betegség tüneteit észleljük magunkon. Előnye, hogy akár már a tünetek megjelenése előtti néhány naptól kimutathatóvá válhat a koronavírus fertőzés, de sajnos nem 100%-ban – ezért javasolják a teszt ismétlését. A betegség gyógyulása után a vírus eltűnik a nyálkahártyáról. Ha a páciensnél korábban igazolták a koronavírus fertőzést, akkor két, különböző időben vett, negatív PCR teszt eredménye igazolja a gyógyulást. Ha viszont korábban nem történt vizsgálat, akkor önmagában egy negatív PCR eredmény semmit nem árul el arról, hogy azért negatív, mert a páciens már meggyógyult, vagy pedig azért, mert nem is volt fertőzése.

A vizsgálathoz a szájnyálkahártyáról és az orrnyálkahártyáról egy vattapálcával kell törletet venni. Ez mindössze 2x2 másodperc, amely fájdalmatlan beavatkozás. A mintát ezt követően laborvizsgálatra küldjük és az eredményt 24-48 óra elteltével kapjuk meg. Erről az ügyfelet emailben értesítjük, ezért fontos, hogy az adategyeztetésnél az az email cím legyen megadva, amelyre az eredményt várják.

A vizsgálat helyszíni teszteléssel kizárólag a 1139 Budapest, Gömb utca 44. alatt érhető el.

 

Az antigén teszt direkt víruskimutatáson, pontosabban a vírus egyik fehérje alkotórészének  kimutatásán alapul. Így tehát ez a teszt – hasonlóan a PCR vizsgálathoz – a vírus jelenlétét mutatja ki; akkor pozitív, ha a koronavírus már megtalálható a véráramban és a légutak nyálkahártyáján. Ez már a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban bekövetkezik, tehát ez a teszt is a PCR-hez hasonlóan – bár ritkábban, de - kimutathatja a fertőzést. Nagy előnye, hogy a vizsgálat gyors, a minta levétele után 15 perccel eredményt ad és olcsóbb, mint a PCR vizsgálat. Hátránya, hogy érzékenysége valamelyest elmarad a PCR vizsgálat érzékenységétől - 100 fertőzésből kb. 74-et mutat ki. (Bár azt tudni kell, hogy a szervezetben és így az orrnyálkahártyán is a jelenlévő vírus mennyisége időben változik a fertőzés során; kezdetben alacsonyabb, a tünetek 3-5-7. napján a legmagasabb, majd újból csökken, a fertőzés akkor gyógyult, ha már eltűnik a vírus; ezért tehát mind a PCR, mind a fehérje antigén tesztek időben is változó gyakorisággal mutatnak pozitivitást.) Mivel a vírus kimutatásának aranystandardjának egyelőre a PCR kimutatás számít, komoly klinikai gyanú esetén negatív antigén teszt esetén szükséges lehet PCR vizsgálat elvégzésére is,  illetve pozitivitás esetén az egészségügyi hatóság saját hatáskörében előírhatja a megerősítő PCR vizsgálatot.

A mintavétel módja megegyezik a PCR vizsgálati mintavétellel: reggel éhgyomorral érkező betegnél egy mintavevő pálcával az orrgaratról veszünk törletet. A páciensnek a mintavétel előtt sem enni, sem inni, sem fogat mosni, sem dohányozni nem szabad. Lehetőleg minél korábban az ébredés után tanácsos elvégezni. A mintavétel során a beteget először arra kérjük, hogy zárt száj mellett három kisebb köhögést végezzen vagy krákogjon, majd ezt követően nyitott szájjal a garat mindkét oldaláról - a mintavevő pálcával - mintát nyerünk.

                A levett mintából, a reagenssel a kiértékelési eljárást háttérlaborunkban vagy a helyszínen végezzük, ahol a mobilteszt segítségével direkt módon képesek vagyunk kimutatni a vírust. Leletet maximum 24 órán belül email-ben küldünk.

A vizsgálat helyszíni teszteléssel kizárólag a 1139 Budapest, Gömb utca 44. alatt érhető el.

 


Mikor melyik vizsgálatot érdemes elvégezni?

Az, hogy mikor kell szerológiai, PCR vagy antigén vizsgálatot végezni, az attól függ, hogy a páciens a feltételezett SARS-CoV-2 fertőzés okozta COVID-19 megbetegedés melyik szakaszában van.

A)  Heveny tünetek megjelenésekor (láz, elesett általános állapot, izomfájdalom, nagyfokú erőtlenség, köhögés, fulladás) sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról; ekkor PCR vizsgálat elvégzésére van szükség.

B)  Ha a panaszok kezdete után 8-14 nappal kerül sor vizsgálatra, akkor először PCR vizsgálatot, majd ha az negatív, akkor szerológiai vizsgálatot érdemes végezni. Ebben az időszakban az is racionális lehet, hogy egyszerre elvégezzük a két vizsgálatot – a beteg klinikai állapota, családi körülményei, foglakozása teheti sürgőssé a mielőbbi diagnózis biztosítását. A pozitív PCR és/vagy a pozitív IgM (akár pozitív, akár negatív IgG mellett) jelzi a zajló betegséget.

C)  Súlyos panaszok esetén mindkét fenti esetben a sürgős PCR végzendő és dönteni kell a beteg további kezeléséről, szükség esetén a kórházi beutalásról.

D)  A tünetek kezdete utáni 14. nap után, panaszmentes állapotban már egyértelműen a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. A pozitív IgG mutatja a lezajlott fertőzést. Ilyenkor még az IgM is lehet pozitív – a gyorsteszt eredményét a kórelőzményi adatokkal együtt kell értékelni.

E)  Ha a páciensnek nincs és nem is volt semmilyen tünete, de tudni akarja, hogy átesett-e a fertőzésen, úgy a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. Ha mind az IgM mind az IgG negatív, az azt jelenti, hogy a páciens a vizsgálat előtti 2 hétig bezárólag nagy biztonsággal nem esett át koronavírus fertőzésen. Speciális esetben lehet szükség PCR vizsgálatra, ha például a páciensnek hivatalos igazolásra van szüksége, hogy nem fertőzött (pl. külföldre utazáshoz, valamely munkakör betöltéséhez, stb.).

F) Az antigén teszt hasznosan alkalmazható olyan szituációkban, amikor a SARS-Co-V-2 fertőzés gyors vizsgálatára van szükség (pl. sürgős műtét, szülés, egyéb sürgős egészségügyi vagy járványtani helyzet). Ez a teszt is a vírus jelenlétét mutatja ki és akkor pozitív, ha a koronavírus már megtalálható a véráramban és a légutak nyálkahártyáján. Ez már a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban bekövetkezik, így a PCR vizsgálatnál ritkábban ugyan, de kimutatja a fertőzést. Nagy előnye, hogy a vizsgálat gyors, a minta levétele után 15 perccel eredményt ad és olcsóbb, mint a PCR vizsgálat.

 

Eredmények értékelése, ha csak szerológiai vizsgálat történik
IgM IgG  
negatív negatív

A páciens lehet, hogy nem fertőződött, de az is lehet, hogy a fertőzés korai szakában van.

Teendő: Az általános rendszabályok betartása. Fertőzés komoly gyanúja esetén még fokozottabb biztonságot jelenthet, ha a gyorstesztet megismétlik 2-4 héttel később (és a két teszt összevetéséből lehet a helyzetet értékelni) vagy PCR vizsgálatot végeznek.
pozitív negatív

A páciensnek nagy valószínűséggel aktuális koronavírus fertőzése van, tehát fertőző.

Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e direkt víruskimutatás illetve a páciens környezetében szűrővizsgálat.
pozitív pozitív

Nagy valószínűséggel legalább 2 hét eltelt a betegség kezdetétől, mai ismereteink szerint 4 héttel a panaszok kezdete után a páciens már általában nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére, az IgG megjelenése már nagy eséllyel azt jelenti, hogy nem fertőz. Azonban amennyiben nem volt klinikai panasz, és így a fertőzés kezdete nem ismert, a fertőzőképesség megszűnéséről egy PCR vizsgálat vagy egy megismételt szerológiai teszt adhat biztos információt, ha az IgG pozitivitást és IgM negativitást igazol.

Teendő:  Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról.
negatív pozitív

Nagy valószínűséggel legalább 3 hét eltelt a betegség kezdetétől, mai ismereteink szerint a páciens 4 hét után már nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére. Amennyiben nem volt klinikai panasz, és így a fertőzés kezdete nem ismert, akkor egy megismételt kontroll szerológiai teszt vagy PCR vizsgálat javasolt (lásd előbb).

Teendő:  Az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról.

 

Eredmények értékelése, ha csak PCR vizsgálat történik

Pozitív PCR

A páciens fertőző, a betegség egyaránt lehet lappangási időszakban, aktív szakban vagy – ez ritka eset - már gyógyuló fázisban elhúzódó vírushordozás mellett

Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság saját hatáskörben karantént rendel el és dönt a páciens környezetébe a kontaktus kutatásról.


Negatív PCR

A páciens 70%-os valószínűséggel nem fertőzött és így nem is fertőző; ha a második vizsgálat is negatív, akkor a fertőzöttség 90 %-os biztonsággal kizárható.

Teendő: Az általános rendszabályok betartása


Eredmények értékelése, ha csak antigén vizsgálat történik

Pozitív antigén teszt

A pácienstől levett légúti mintában sikerült kimutatni a vírust, tehát a beteg fertőzött. Pozitív minta esetén a beteg fertőzöttnek tekintendő, azonban hivatalosan ezt csak egy megerősítő PCR vizsgálat után tudjuk kimondani. Álpozitív eset nem létezik, ezért a levett minta alapján a pozitív eset minden alkalommal fertőzöttnek tekintendő.

Teendő: Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság saját hatáskörben karantént rendel el és dönt a páciens környezetébe a kontaktus kutatásról.


Negatív antigén teszt

A pácienstől levett legúti minta nem tartalmazza a vírust, azonban felmerülő gyanú vagy tünetek megjelenése esetén javasoljuk megerősítő PCR elvégzését.

Teendő: Az általános rendszabályok betartása


Eredmények értékelése egyidőben elvégzett szerológiai és PCR vizsgálat esetén
PCR IgM IgG  
pozitív negatív negatív A páciens a fertőzés inkubációs szakaszában lehet, fertőző.
pozitív pozitív negatív A páciens nagy valószínűséggel fertőz. A páciens a fertőzés korai szakaszában (kb. 8-13. nap) lehet, fertőző.
pozitív pozitív pozitív

A páciens nagy valószínűséggel fertőz (a páciens a fertőzés késői szakaszában lehet – 14 napon túl -  de még hordozza a vírust). Ez nagyon ritka eset, hiszen a PCR a legtöbb esetben már negatív eredményt mutat ebben a fázisban, ez pedig a korábbi – 2. pontban szereplő - esetet eredményezi.

pozitív negatív pozitív

A páciens nagy valószínűséggel fertőz (a páciens a fertőzés késői szakaszában lehet – 14 napon túl-, de még hordozza a vírust), az IgM valószínűleg álnegatív, hiszen ellentmond egymásnak a két adat. Ez az előző esetnél is ritkábban fordulhat elő.

Teendő: Mind a 4 fenti esetben a páciensnek háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e a páciens környezetében szűrővizsgálat.

PCR IgM IgG  
negatív negatív negatív

A páciens nagy valószínűséggel (70%) nem fertőzött, így nem is fertőz, de elkaphatja a betegséget. Ha megismétlik a PCR vizsgálatot, és az ismét negatív, akkor a fertőzöttség és így a fertőzőképesség is kb. 90%-os biztonsággal kizárható

negatív pozitív negatív

A PCR és az IgM egymással ellentmondásban van: vagy a PCR álnegatív, vagy az IgM álpozitív. A PCR vizsgálat megismétlése szükséges. Ha a PCR ismét negatív, akkor a fertőzöttség és így a fertőzőképesség is kb. 90%-os biztonsággal kizárható.

Teendő: Amíg a második PCR nem készül el, addig a pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni. Háziorvosát kell értesítenie, aki a beteg klinikai állapotától függően dönt az otthoni kezelés lehetőségéről vagy az aktuálisan érvényes szabályok szerint az illetékes kórházi osztályra történő beutalásról. Az érvényes jogszabályi kötelezettségnek megfelelően értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság dönt arról, hogy történjen-e direkt víruskimutatás illetve a páciens környezetében szűrővizsgálat.

negatív pozitív pozitív

A páciens a fertőzés 3. hetében lehet; nagy valószínűséggel nem fertőz. A 3. és a 4. héten a vírushordozás már ritka a jelenlegi adataink és ismereteink alapján.

negatív negatív pozitív

A páciens a fertőzés gyógyulási szakában lehet; túl van a 3., héten, nagy valószínűséggel nem fertőz a 4. héten a vírushordozás már nagyon ritka a jelenlegi adataink és ismereteink alapján.

Teendő:  Mindkét fenti esetben az általános rendszabályok betartása. Az érvényes jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően ez esetben is értesítjük a népegészségügyi hatóságot. A hatóság a páciens kórtörténete alapján saját hatáskörében dönt a karantén elrendeléséről és a páciens környezetének szűrővizsgálatáról.

 
A koronavírusról

Az új koronavírus okozta betegséget először 2019. decemberében fedezték fel, Kínában. A betegség neve koronavírus okozta megbetegedés 2019 (COVID-19). A fertőzés forrása jelenleg ismeretlen. A vírus képes emberről-emberre terjedni, döntően cseppfertőzés útján. A megjelenő vírusfertőzés elsősorban az alsó légutakat támadja meg, emiatt fő tünetei a láz, a köhögés és a nehézlégzés, de kisebb eséllyel ezektől eltérő tünetekkel is jelentkezhet.

Pár hónap leforgása alatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új koronavírus okozta megbetegedést. Komoly szakirodalmi kutatást kellett és kell végezni jelenleg is ahhoz, megbízható véleményt formálhasson bárki a koronavírus kimutatásáról. Az alapvető információk még mindig hiányosak.

A fertőzés (infekció) egy biológiai folyamat. A fertőző organizmus – jelen esetben vírus - behatolási kapukon bejutva, bizonyos idő alatt a szervezet válaszreakcióját váltja ki: fehérjéket, ún. ellenanyagokat kezd termelni; a szervezet ezekkel veszi fel a harcot a kórokozóval szemben. Természetesen mindenki azt szeretné, hogy egy orvosi teszt minél hamarabb és minél egyértelműbben állapítsa meg, hogy a vizsgált személy megfertőződött-e a kórokozóval vagy nem, éppen fertőzött-e, vagy pedig már túljutott a fertőzésen, azaz „legyőzte” a szervezete a vírust. Olyan vizsgálat azonban sajnos nem létezik, mely bármely időpontban 100% biztonsággal el tudná dönteni a fertőzöttség tényét. Kizárólag valószínűsíthetjük a vírus jelenlétét, vagy bizonyos diagnosztikai eredmény esetén azt, hogy a páciens már korábban átesett a fertőzésen.

Forrás

  • Zhu N et al.: A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019. N Engl J Med.. 2020;382(8):727-733
  • Corman V M et al.: Detection of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) by real-time RT-PCR. Euro Surveill. 2020;25(3)1-8
  • Diazyme.com
  • Zhao et al.: Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019.
  • Clin Infect Dis. 2020 Mar 28. pii: ciaa344. doi: 10.1093/cid/ciaa344. [Epub ahead of print]
  • Loeffelholz MJ, Tang YW: Laboratory diagnosis of emerging human coronavirus infections - the state of the art. Emerg Microbes Infect. 2020;9(1):747-756
  • Zhang W et al.: Molecular and serological investigation of 2019-nCoV infected patients: implication of multiple shedding routes. Emerg Microbes Infect. 2020;9(1):386-389

Közösség

Ne maradjon le semmiről, nézze meg közösségi oldalunkat!

Tovább

Youtube

Videóink.

Tovább
Powered by WEBAPIX
Visszahívást kérek