2017. 09. 01.

MOST KAPOM VISSZA AZ ÉLETEMET

Egy reggel arra ébred, hogy már nem ura a testének. A korábban irányítás alatt tartott életfunkció kiszámíthatatlanul jelentkezik. Egészen pontosan a székletét képtelen visszatartani.

Történik mindez élete legszebb időszakában. Az édes álomból gyorsan rémálommá válnak a mindennapok.

Kovács Krisztina hosszú várakozás után 2016 karácsonyakor végre megélhette sok nő legnagyobb vágyát, a szülés csodáját. A 37 éves mama egy gyönyörű kisfiúnak adott életet. A szülés a legnagyobb rendben zajlott egészen a kitolási szak végéig, amikor egy szokatlan és kissé fájdalmas érzést tapasztalt a hüvely tájékán. Bár a baba nem volt óriási, és kifejezetten nyugodtan és megfontoltan haladt át a szülőcsatornán a világ felé, minden védelem ellenére a gát megrepedt. Mivel ez a sérülés sokszor előfordul, senki nem idegeskedett. A szülészorvos alaposan megvizsgálta, majd néhány öltéssel összevarrta a szakadást. Krisztina pár nap múlva boldogan hazamehetett a kicsivel. Alig telt el azonban néhány hét, amikor a reggeli székelési inger után megdöbbenve tapasztalta, hogy nem jut el a toalettig. Arra persze felkészítették, hogy szülés után egy rövid ideig inkontinencia jelentkezhet, de hogy a kicsit hígabb székletet már nem tudja bent tartani biztosan el sem hiszi, ha nem vele történik meg.

A legelején még nem ijedtem meg. - emlékszik vissza a csinos kismama. Elég furcsa volt, hogy bélgázok anélkül távoznak belőlem, hogy képes lennék tudatosan irányítani, de ezt még betudtam az elsőfokú gátsérülésemnek. Amikor azonban már hatalmas foltokat hagytam a szőnyegen, úgy éreztem: itt a világvége. A szülés után emésztési gondjaim lettek, eléggé felpuffadt a hasam, így a legváratlanabb pillanatban jöttek-mentek a szelek. Kínos helyzetek alakultak ki. Bár vendégeket nem fogadtunk, a szűk család időnként csak meg látogatott bennünket. Kerestem a menekülő útvonalakat a lakásban, ha például az anyósom nálunk volt. Elég abszurd lehetett, amikor hirtelen felpattantam, kicsaptam az ajtót, hogy elég gyorsan kiérjek az előszobába, de még így is sokszor erőteljesebb volt a bélszag a megszokott tejszagnál.

Az orvosa mivel nyugtatta?

Semmivel. Rám nézett, s szomorúan mondta, hogy gyakorlatilag eltűnt a gátam. Ő is értetlenül állt a dolog előtt, hiszen semmi nem indokolta ezt. Egy rapid szülésnél előfordulhat, hogy teljesen végig szakadt a gát, s annak lehetnek ilyen következményei. Nálam azonban igazán lassú volt a vajúdás, és egy viszonylag apró gátrepedés történt csak, aminek szépen kellett volna gyógyulnia. A gátam azonban valamiért úgy döntött, hogy befelé és felfelé gyógyul, magával rántva a végbél záróizmomat. Szerencsére a nőgyógyászom teljesen partner volt a probléma mielőbbi megoldásában, és keresni kezdte a számomra megfelelő orvost.

Jaj, csak sipoly ne legyen!

Közben persze telt az idő, s a legdurvább rémépek sejlettek fel. Az éjszakáimat az internet előtt töltöttem, s mindent elolvastam, amit csak találtam. A legrémisztőbb az volt, hogy a gátsérülésből sipoly is kialakulhat, amikor is teljes átjárhatóság alakul ki a hüvely és a végbél között, tehát onnan is jön a széklet. Ettől már teljesen kiborultam. Abba már némileg belenyugodtam, hogy ki sem tudok mozdulni a lakásból. S nagyon nehezen, de birkóztam azzal a helyzettel is, hogy miközben kirohanok a vécére, a baba sír a szobában, s azt sem tudom, hová kapjak. Ám abba még belegondolni is rettenetes volt, hogy akaratomon kívül a hüvelyemből is folyhat a bélsár. Egyfolytában drukkoltam, hogy idáig ne jussak el.

Hány orvos vizsgálta mindeközben?

Sok orvosnál jártunk, mire a legjobb szakemberhez eljutottam. A nőgyógyászom elsőszőr egy sebész kollégájának mutatta meg a problémámat. Ő széttárta a kezét, mondta, hogy nem tud segíteni. Akkor felkerestük az általa javasolt orvost, aki azonnal megállapította, hogy ez a sérülés proktológusért kiállt. Ezután felkerestük Dr Novák András koloproktológust, aki közölte, ha nem kezelik idejében a végbél záróizom problémámat, pár éven belül semmilyen székletet nem leszek képes tartani. Majd egy papírra felírat Dr Willner Péter sebész főorvos nevét, s hozzátette: ő a legjobb ezen a területen, azonnal menjek el hozzá.

Willner doktor nem kertelt!

Szerencsémre azonnal kaptam időpontot a főorvoshoz, így a szülés után három hónappal már eljutottam a legjobb szakemberhez. A nőgyógyászom ide is elkisért. Willner doktor manuálisan és ultrahanggal is nagyon alaposan megvizsgált. Majd rám nézett, és higgadtan azt mondta: ez egy súlyos helyzet, csak a gyors műtét tud segíteni, de nem tudja előre, hogy mit talál odabent. Leírta a műtétet, azt, hogy előtte stómát kell végezni, amikoris megnyitják a hasfalat, s odavezetik ki a vastagbelet, hogy egy zacskóba távozzon a széklet. Ezután következik egy hosszabb operáció, amikor elvégzi a gátrekonstruciót. Ha minden jól megy, pár hónap múlva visszazárják a stómát. Teljesen összeomlottam, csak néztem magam elé, aztán a váróban elkezdtem zokogni. A nőgyógyászom fogta a vállam, s közben nyugtatott, hogy most már minden jól alakul, hiszen a legjobb kezekbe kerültem, de én csak arra gondoltam, hogyan fogom mindezt megélni.

0138_rkportrek_2017_4nap_nnfoto.jpg

Volt még ilyen mélypontja a betegség kezelése során?

Többször is. Bár rengeteget segített a férjem, s a kisfiam is csodásan növekedett, egyszerűen nem tudtam feldolgozni, hogy beteg vagyok. Soha nem volt még igazán egészségügyi problémám. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettem be addig gyógyszert, s egyszer csak kiderül, hogy több komoly műtéten kell átesnem. Ijesztő volt megélni. Pár nappal a stóma műtét előtt volt a legnagyobb mélypontom. Úgy éreztem, egyszerűen nem akarom ezt az egészet. Mindenki csendesített. Aztán amikor a műtét előtti napot bepelenkázva töltöttem, s egyfolytában rohangáltam a vécé és a tusoló között, mert a hashajtó hatására folyamatosan jött belőlem a salakanyag, rájöttem: így nem lehet élni! Muszáj végigcsinálnom!

Emlékszik a műtétekre?

A stómát altatásban csinálta Novák doktor. A gátrekonstrukciót azonban epidurális érzéstelenítéssel végezték, így átéltem minden percét. Willner doktor nyugalma és kedvessége viszont engem is megnyugtatott. A nőgyógyászom is bent lehetett, ez is nagyon jól esett. Úgy másfél óráig tartott a beavatkozás, az altatóorvos végig fogta a fejem, s beszélt hozzám. Egy pillanatig sem volt bennem kétség, hogy rendben zajlik a műtét. Másnap kaptam egy nagy gézpárnát a fenekemre, alul mindenhonnan csövek lógtak belőlem, alig tudtam ülni. Majd pár nap múlva hazaengedtek.

Tudom, minden jól alakul!

Három hónap telt el a műtét óta, s napról napra érzem: egyre jobban vagyok ott alul. Willner doktor a műtét után hetente vizsgált, hogy biztosan jól gyógyuljak. Tanácsára elkezdtem az intimtornát, hogy kellően megerősödjenek a fenék- és gátizmaim. Ősszel lesz a stóma visszazárása, aztán teljesen visszaáll a világ rendje nálam. El sem tudom képzelni, hogy mi lett volna, ha nem kerülök időben a megfelelő szakemberhez. A végbél problémákról senki nem mer beszélni, inkább viseli az egyre jobban elhatalmasodó következményeit. Az indokolatlan szégyenérzet sajnos megbénítja a szülés után a gát és a végbél záróizom sérüléstől szenvedő nőket is. A legfontosabb üzenet azonban számukra: MINÉL HAMARABB KERESSÉK FEL A LEGJOBB PROKTOLÓGUST, S NE FÉLJENEK A REKONSTRUCIÓS BEAVATKOZÁSTÓL!

Írta: Sándor Kata