Az őssejtek

Az őssejtekről

A születéskor kiváló minőségű őssejtek gyűjthetőek. Egyrészről a köldökzsinórvérből, másrészt a köldökzsinór szövetből aránylag sok, jó képességű őssejteket lehet gyűjteni. Ezeknek a sejteknek meg van a különleges képességük arra, hogy különböző feladatokra specializálódjanak a szervezetben, ugyanakkor a baba megszületése után a köldökzsinórvérben, illetve szövetben visszamaradó őssejtekre nincs  már szüksége sem az újszülöttnek, sem pedig az édesanyának. A köldökzsinórvér-őssejteket abból a mennyiségű vérből gyűjtjük, ami tulajdonképpen visszamarad a méhlepényben és egyébként orvosi hulladékként kidobásra kerülne. A köldökzsinór egy darabjából pedig speciális labormunkával tenyésztjük ki az értékes szöveti őssejteket. A laboratóriumi feldolgozás során kiválasztott őssejteket fagyasztott állapotban tárolják, míg valamilyen gyógykezelés céljából szükség nem lesz rájuk. Az őssejteket tulajdonosa, az újszülött vagy esetleg valamely családtagja számára lehet felhasználni.

Mire használhatók?

Az őssejtek az előbb említett specializálódási képességük révén képesek beépülni a szervezet azon területén, ahol egy betegség vagy sérülés kapcsán szövetkárosodás fordult elő, hogy ott elősegítsék az egészséges sejtek képződését. A szervezetünknek ezt az öngyógyító képességét akarja az orvostudomány hasznosítani az őssejt-transzplantációk alkalmazásával, a gyógyászat különböző területein. 

Számos betegség kezelése kapcsán merül fel az őssejtek beültetésének lehetősége. Ilyen például az agyvérzés, a szívinfarktus, de akár az égési sérülések, vagy fekélyek gyógyítása is, ahol az őssejtektől a károsodott hámszövet regenerációjának elősegítését várjuk.

Őssejt- történelem

A köldökzsinórvér-őssejteket 1988 óta alkalmazzák vérképzőszervi betegségek gyógyítására. Jelenleg több mint 80 betegség esetén végeznek őssejt-transzplantációt. Ilyenek a leukémia különböző formái vagy autoimmun betegségek. A csontvelő rosszindulatú daganatos megbetegedése esetén az orvosok kemoterápiát, és/vagy sugárterápiát alkalmaznak a hibás sejtek elpusztítására. A cél, hogy az írmagját is kiírtsák ezeknek a rosszul működő sejteknek. De természetesen nem csak a beteg, az egészséges sejtek is pusztulnak, így a kezelésnek van egy határa, amit már nem bírna el a szervezet. Ekkor lehet egy őssejt-transzplantációval a szervezet regenerálódását elősegíteni, felgyorsítani egy ilyen mesterséges pusztítás után. A kutatók tulajdonképpen ezt a mechanizmust, ezt a gyógyítási formát próbálják alkalmazni más betegségek esetében is.

A jövő... 

Nagyon bízunk azokban a tudományos eredményekben, amik az olyan gyakori betegségek őssejtes kezelését ígérik, mint az előbb említett szívinfarktus, agyvérzés, a cukorbetegség gyógyításának lehetősége vagy az olyan autoimmun betegségek gyógyításának esélye, mint a Chron vagy a szklerózis multiplex. És ha a jövőben ilyen sok területen alkalmazza majd az orvostudomány az őssejteket, azok saját célú eltárolása egy nagyon ésszerű elgondoskodást jelent, a születendő gyermek és a család számára. Ezzel szemben van az a nézőpont, ami a bizonyítékon alapú orvoslás szellemében, csak a közvetlen klinikai eredményeket veszi figyelembe a kérdés megítélésekor. Az őssejtek megőrzésére vonatkozó döntés azonban nem halasztható a születéskor legyűjthető őssejtek esetében.

Általában amikor a születendő gyermek őssejtjeinek a megőrzéséről rendelkeznek a szülők, akkor húsz évre kérik azok eltárolását és a gyermek felnőtté válásával saját maga dönthet majd azok további tárolásáról. 

A Czeizel Intézet, Európa első, teljes mértékben akkreditált és minősített humán őssejtbankjával, a Future Health Biobanbankkal együttműködve tárolja az őssejteket. Az FH Biobank, több mint 13 éves tevékenysége alatt a világ egyik legfejlettebb családi őssejtbankájáv vált. Két, speciálisan erre a célja épült laboratóriumot működtet Svájcban és az Egyesült Királyságban.


Közösség

Ne maradjon le semmiről, nézze meg közösségi oldalunkat!

Tovább

Youtube

Videóink.

Tovább
Powered by WEBAPIX
Visszahívást kérek