Pajzsmirigy betegség - göbös strúma

Göböket, duzzanatokat, csomókat tapintani a testünkön, szinte mindig ijesztő. A pajzsmirigy göbös megbetegedése nem ritka, és a legtöbb esetben jól gyógyítható. Érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi az ok, és mielőbb megkezdődhessen a kezelés!


Első az endokrinológus

A pajzsmirigy a gége előtt elhelyezkedő szerv, melynek hormonjai az anyagcsere-folyamatokban vesznek részt. Részben a pajzsmirigy szabályozza a testsúlyunkat, hat a hangulatunkra, a bőrünk, hajunk állapotára, a közérzetünkre, izmaink terhelhetőségére és még sok másra is. Mivel ilyen széles a hatóköre, nagyon sokféle tünetet produkál, ha megbetegszik. Néha a beteg bőrgyógyásznál vagy gasztroenterológusnál köt ki, holott valójában az endokrinológus szakorvos tudna neki segíteni. Ha a pajzsmirigy megduzzad, vagy kisebb-nagyobb göbök keletkeznek rajta, több mint valószínű, hogy a hormontermelésben is zavar támad. A pajzsmirigy göbök megjelenésének esélyét növeli a jódhiány, a dohányzás, és bizonyos örökletes tényezők. Az átlagnál gyakrabban jelennek meg várandósság alatt, illetve a szülés utáni időszakban. Egy, vagy több göb is megjelenhet egyszerre, sőt előfordul, hogy szinte az egész pajzsmirigy göbök halmaza lesz. Előfordul, hogy csak néhány milliméteres göbök jelennek meg, de létezik jelentős pajzsmirigy megnagyobbodással járó strúma is.


Hideg, meleg

"Meleg göböknek” hívjuk, azokat a göböket, amelyek az izotópos vizsgálatok során piros színű képet adnak. A hipertireózis tünetei kellemetlenek: hirtelen fogyás (egy-két hónap alatt akár 5-10 kg), szapora szívműködés, fáradékonyság, izgatottság, idegesség, székrekedés, kiszáradt bőr, hajhullás, alvászavarok. Ha túl nagy a duzzanat, ez nyomást gyakorolhat a gégére, így a beteg gombócot érezhet a torkában, sőt, nyelési nehézséget is átélhet. Tüneteinek nagy részére a „jóakarók” mondhatják, hogy civilizációs átok, rossz életforma, túlterhelés eredménye, csak lazítani kell, majd helyrejön minden. Ám jó tudni, hogy nem egyszerű nyafogásról van szó, hanem jól kimutatható hormonális problémáról, amelyet ma az orvostudomány jól tud kezelni.

Előfordul az is, hogy a tapintható göbök nem okoznak hormonális problémákat, nincsenek hipertireózisra utaló tünetek. Ezek az izotópos vizsgálaton aktivitást nem mutató, úgynevezett „hideg göbök”. A beteg magát a göböt látja, és érzi, mást többnyire nem. Bizonyos méret fölött a hideg göb is okozhat gombócérzést a torokban, vagy nyelési nehézséget. A hideg göbök egy része folyadékkal telt hólyag, más néven ciszta, mely változtathatja méretét. A hideg göbök kis százalékban rosszindulatú daganattá alakulhatnak, ezért itt is fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés.


Vérvételtől a biopsziáig

Az orvos első lépésben alaposan kikérdezi a beteget tüneteiről, és eddigi egészségügyi problémáiról. Ezután szemrevételezi, majd áttapintja a pajzsmirigyet. Vérvizsgálatot rendel el, melynek fontos feladata a vérben keringő pajzsmirigyhormonok szintjét és a pajzsmirigy hormontermelését irányító tireothrop stimuláló hormon (TSH) szintjét meghatározni, ezen kívül egyéb faktorokat is vizsgálnak. Fontos információkat ad a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata, melynek során a göbök méretének meghatározása lehetséges. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) megválaszolja, hogy hideg vagy meleg göbről van-e szó. Az ez után végzett biopszia pedig igazolja, hogy van-e rosszindulatú daganatos elváltozás a pajzsmirigyben.


Kezeléssel a jobb közérzetért

Hideg göb esetén csak rendszeres ellenőrzésre van szükség, ha a göb méreténél fogva nem zavarja a beteg mindennapjait. Ha túl nagy a göb, akkor szóba jöhet akár műtét is. Ciszta esetén bizonyos anyagok befecskendezése segít a göb felszívódásában.

Ha hormontermelő meleg göbökről van szó, elsődleges cél a túltermelés leállítása. Ez lehetséges gyógyszerrel, mely a TSH termelését szabályozza. Ha ez nem hoz eredményt, az orvos izotóp terápiát javasol, melynek során a radioaktív jódot felvevő sejtek elpusztulnak, így csökken a hormontúltermelés. Más esetben a pajzsmirigy göbök műtétes eltávolítása kecsegtet sikerrel. Bármely megoldást választja az orvos és a beteg, a beavatkozás után is szoros együttműködésük szükséges a megfelelő hormonszint szinten tartása érdekében.